 |
|
|
|  |
 |
 |
|
| Baross Gábor program 2009 | A Baross Gábor Program keretében mintegy 716 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre 2009-ben. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett pályázatokat a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésének, a K+F projektek, az innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek fejlesztésének és a nemzetközi KFI–projektekben való részvétel támogatására írták ki. A Baross Gábor Program 2009 pályázati kiírását az NKTH honapján találja.
http://www.nkth.gov.hu
Vissza |
| DDOP-2009-1.1.1/F Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése | Alapvető cél
Jelen pályázati felhívás azt a célt szolgálja, hogy a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési eszközrendszerével a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásához készült zászlóshajó program céljainak megvalósítását elősegítse.
A leghátrányosabb helyzetű térségek támogatásához készült Komplex Térségfejlesztési Program átfogó célja az, hogy megállítsa a leghátrányosabb helyzetű, a külső és belső perifériákon elhelyezkedő térségek leszakadásának folyamatát, sőt, megfordítsa azt, esélyt adjon eme térségek gazdasági és társadalmi integrációjára, a folyamatok ilyen irányú elmozdulására.
Specifikus cél a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági teljesítményének növelése.
A vállalkozások világában a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására irányuló zászlóshajó program is a versenyképesség és annak egyik fő elemeként a termelékenység fokozását célozza, többek között a foglalkoztatási kapacitások fenntarthatósága ill. mérsékelt bővítése érdekében.
Részcélok:
„A” pályázati cél: „Ipari park” címmel rendelkező területek infrastrukturális fejlesztése részcél
„B” pályázati cél: Ipari területek fejlesztése részcél
„C” pályázati cél: Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése részcél
„D” pályázati cél: Ipartelepítés részcél
„E” pályázati cél: Vállalkozások telephelyfejlesztése részcél
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy jelen kiírás keretében kizárólag olyan pályázat nyújtható be, amely
- szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendeletben nevesített, komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségnek a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének u) pontja szerinti kistérségi programjában, VAGY
- előzetesen megszerezte a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendeletben nevesített, komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa vagy Kistérségi Területfejlesztési Tanácsa írásos támogató nyilatkozatát. A Tanács a kistérség részére elkülönített forrás korábban le nem kötött összegéig támogathat pályázatokat.
Rendelkezésre álló forrás
A Dél-Dunántúli Operatív Programban a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4000 Millió Ft.
Pályázók köre
Jelen pályázati kiírásra önkormányzati pályázó (azaz Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezen szervezetek által létrehozott társulások) az A3 pontban meghatározott „Önkormányzati projektek” keret terhére kizárólag a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségnek a 2007- 2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének u) pontja szerinti kistérségi programjában meghatározott projektjavaslatát nyújthatja be, amit a zsűri előzetesen jóváhagyott, az abban rögzített összeget nem meghaladó támogatási igénnyel.
Konzorciális együttműködés kizárólag az ipartelepítés, vagyis a „D” pályázati részcél keretében támogatható.
Támogatás mértéke
A támogatás mértéke az igényelt támogatás, valamint az összes elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve.
Az egyes részcélok esetében igényelhető támogatás maximális mértékét az egyes fejezetek D2. pontjai tartalmazzák.
Támogatás összege
Az egyes részcélok esetében igényelhető támogatás maximális összegét az egyes fejezetek D3. pontjai tartalmazzák.
Határidő
A pályázatok benyújtása 2009. július 24-től 2009. december 31-ig lehetséges. A pályázatok benyújtása és bírálata folyamatos; a pályázatok elbírálása a beérkezés sorrendjében történik.
www.ddrft.hu
A pályázati dokumentáció megtalálható az alábbi hivatkozáson:
http://www.nfu.hu/doc/1806
Vissza |
| Új turisztikai pályázatok, Jövőre további 160-170 fejlesztés kezdődhet az ágazatban | Szeptember elsejétől ismét lehet pályázni versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre a régiókban. Fontos ügyelni arra, hogy ennél a rendkívül népszerű kiírásnál általában viszonylag rövid idő – alig egy hónap – áll rendelkezésre a pályázatok benyújtására. Kivétel ezalól Közép-Dunántúl, ahol 2010. január 18-ig, Közép-Magyarország, ahol 2009. október 22-ig és Nyugat-Dunántúl, ahol 2009. november 20-ig várják a pályázatokat. A kiírásokat áttekintve kiderül, hogy a régiók csaknem 30 milliárd forintnyi európai uniós forrást szánnak turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre 2009–2010-ben. Az előzetes becslések szerint így újabb 160-170 fejlesztés indulhat el jövőre ezen a területen. Dél-Alföldön négy komponensre hirdették meg a felhívást. Aktív és ökoturizmusra (B komponens) 1,97, borturizmusra (C komponens) 0,99, kulturális turizmusra (D komponens) 2,34 és konferenciaturizmusra (E komponens) egymilliárd az előirányzott keret.
Érdekes a dél-dunántúli kiírás. Ebben a régióban most a termál- és gyógyfürdők, valamint tematikus vonzerők fejlesztésére összpontosítanak. Az erre a célra előirányzott keretből elsősorban a már meglévő termál- és gyógyfürdők, illetve más egészségturisztikai helyszínek technológia- és szolgáltatásfejlesztését kívánják ösztönözni. Észak-Alföldön B1, B2 és C komponensre lehet pályázni, 1,7, 1,8 és 1,1 milliárd forintos kerettel. A B1 komponens a természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló attrakciók, a B2 a turisztikai célú kerékpárutak és kisvasutak, míg a C komponens a kulturális és örökségturizmus fejlesztését támogatja.
Észak-Magyarországon a turisztikai termék- és attrakciófejlesztés teljes körét átfogja a kiírás. Ennek megfelelően lehet pályázni egészségturizmusra, történelmi és kulturális örökség turisztikai célú hasznosítására, műemlékek felújítására, ha új turisztikai funkciók kialakításával jár a projekt, továbbá tematikus parkok, öko- és aktív turizmus, valamint kisvasutak fejlesztésére.
Közép-Dunántúlon a régió arculatát meghatározó integrált és tematikus vonzerőfejlesztések számíthatnak európai uniós támogatásra. Itt is teljes körű a kiírás. Ráadásul nem feltétlenül kell sietniük a pályázóknak, mert elvileg január 18-ig lesz nyitva a pályázat. Ugyanakkor érdemes mielőbb benyújtani a támogatási kérelmet, mert bármelyik pillanatban elfogyhat a keret. A központi régióban az A (aktív turizmus), a B (gyógy- és termálvíz turisztikai hasznosítása) és a C (kulturális és örökségturizmus) komponensre lehet pályázni.
Közép-Magyarországon nagyjából egyforma nagyságú forrást – 1,057, illetve 1,034 milliárd forintot – szánnak a B és a C komponens támogatására az összesen 2,27 milliárd forintos előirányzott keretből. Nyugat-Dunántúlon a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítására, valamint a természeti értékeken alapuló turisztikai programokra várnak pályázatokat. A kiíráson belül a C komponens a gyógy- és egyéb fürdők minőségi fejlesztését szolgálja. A D komponens keretében van mód a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítását előmozdító projektek támogatási kérelmének benyújtására. S végül, az E komponens biztosít forrást a kis léptékű tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok támogatására.
www.vg.hu
Vissza |
| Támogatás a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztésére | Megjelent a TÁMOP-2.4.2.A-09/1, illetve a TÁMOP 2.4.2.A-09/2 jelű, Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése, „Megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése” című pályázat.
A rehabilitációs és védett foglalkoztatók piaci szemléletmódjának és versenyképességük erősítéséhez, valamint e gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatott megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási feltételeinek javításához szükséges szervezeti kultúra fejlesztésére igényelhető európai uniós támogatás egy most megjelent pályázat keretében.
A konstrukció keretében a szervezetfejlesztést megelőző tevékenységekre, szervezetfejlesztési tevékenységekre, fejlesztési akcióterv elkészítésére, disszeminációs tevékenységekre és hosszú távú stratégia elkészítése igényelhető európai uniós támogatás.
A konstrukció keretében a rehabilitációs, valamint a védett foglalkoztatók – vagyis a rehabilitációs tanúsítvánnyal, kiemelt tanúsítvánnyal vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók – nyújthatnak be pályázatot. Konzorciumok nem pályázhatnak.
A pályázaton igényelhető, vissza nem térítendő támogatás összege 5 millió és 10 millió forint között lehet. A támogatás mértéke a választott elszámolás módjától, illetve a támogatási kategóriától függően a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 100 százaléka lehet. A támogatás mértékének részletes szabályait a pályázati útmutató tartalmazza, amely letölthető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfu.hu internetes címen. A pályázatok benyújtására 2009. augusztus 24. és 2009. szeptember 21. között van lehetőség.
Bővebben:
www.nfu.hu
Vissza |
| Módosultak a ROP-ok üzleti infrastruktúra fejlesztési kiírásai | A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesíti a tisztelt Pályázókat, hogy a Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése című DAOP-2009-1.1.1/G, DDOP-2009-1.1.1/F, ÉAOP-2009-1.1.1/F, ÉMOP-2009-1.1.1/G jelű pályázati kiírásokhoz kapcsolódó projekt adatlap javított, kiegészített változata, az azt kiegészítő adatlap, a de minimis támogatásokról szóló nyilatkozat mintája, az átmeneti támogatásokról szóló nyilatkozat mintája, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató a mai napon közzétételre került.
www.nfu.hu
Vissza |
| Pályázatírók gyakori hibái | | Pályázatírók gyakori hibái
Az alábbiakban azokat a leggyakrabban előforduló hibákat és hiányosságokat gyűjtöttük össze, melyek a pályázat elkészítése közben merülhetnek fel. Az összefoglaló célja, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a hibákra és tanácsot adjunk a hiányosságok elkerüléséhez.
Egy-egy pályázat elkészítésekor fontos az alapos, mindenre kiterjedő információszerzés, illetve ezen túlmenően a jogszabályok, eljárási előírások pontos ismerete, az esetleges változások nyomon követése, melyhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja és ügyfélszolgálata segítséget nyújt. Az alábbiakban azokat a leggyakrabban előforduló hibákat és hiányosságokat gyűjtöttük össze, melyek a pályázat elkészítése közben merülhetnek fel. Az összefoglaló célja, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a hibákra és tanácsot adjunk a hiányosságok elkerüléséhez.
1. A leggyakoribb hiba, hogy a pályázók a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismerik és használják, ezért javasoljuk, hogy minden esetben győződjenek meg arról, hogy a legfrissebb útmutatóval, kitöltő programmal és mellékletmintákkal dolgoztak, illetve a közzétett kiegészítő információkat (Közlemény, Gyakran ismételt kérdések) is figyelembe vették a pályázat elkészítése közben.
2. A pályázati előírások helytelen és/vagy félreértelmezéséből, egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyásából, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódóan előfordulhat, hogy a pályázók az adatlapot nem megfelelően töltötték ki, vagy egyes esetekben még a pályázat beadására sem jogosult a pályázó. Ezen esetek elkerülése érdekében javasolt szakértő segítségét kérni, mielőtt az előkészítést, a pályázat elkészítését megkezdjük, megkímélve magunkat a felesleges anyagi terhektől is. Fontos tudni például, hogy a munkaügyi bírság kifizetésével az ún. rendezetlen munkaügyi kapcsolat továbbra is fennáll, tehát pályázat benyújtása továbbra sem lehetséges.
3. Gyakran fordulnak elő nyomtatási hibák, melyek a kitöltő program nem megfelelő használatából, hibás kitöltéséből adódnak. Ezek legegyszerűbben a rendelkezésre álló segédanyagok helyes értelmezésével küszöbölhetők ki. Kérjük ezért, hogy minden esetben az utasításoknak megfelelően dolgozzanak a programban.
4. Előfordulhat, hogy a pályázati adatlap kitöltését követően az adatlapnak a CD-re mentése közben hiba lép fel vagy az adatlapot nem az előírt módon (xdat kiterjesztésű fájlként) csatolják: ez a pályázat elutasításához vezethet, ezért a postára adást megelőzően célszerű ellenörizni az adathordozó tartalmát és épségét.
5. A pályázók gyakran elfelejtik aláírni a beadott pályázatokat. Ez szintén a pályázat elutasításához vezet, ezért kérjük, a postára adást megelőzően ezt is ellenőrizzék.
6. A pályázatokhoz projektektől függően további dokumentumokat is csatolni kell, melyekkel kapcsolatban a Pályázati útmutató ad iránymutatásokat. A legtöbb kimaradó dokumentum természetesen hiánypótlás keretében pótlólag beadható, de javasolt minden rendelkezésre álló iratot, nyilatkozatot beküldeni a pályázattal, ezzel is gyorsítva a pályázat elbírálását. A benyújtandó mellékleteknél mindig ügyeljünk azok érvényességére és hitelességére.
7. A beadási határidők, illetve a hiánypótlási időszak pontos betartásának hiánya is sok esetben okozhatja egy jó projekt támogatásának elmaradását. Az időpontokkal kapcsolatos informálódást a honlap felhasználóbarát szolgáltatásai is segítik.
A pályázatokkal kapcsolatos információkat kérjük, minden esetben a www.nfu.hu honlapon tekintse meg, mert előfordulhat, hogy az egyéb portálokon megjelent közlések nem teljes körűek, aktuálisak. www.nfu.hu
Vissza |
| Pályázati lexikon |
AVOP
A Nemzeti Fejlesztési Terv agárgazdasági és vidékfejlesztési célokat szolgáló operatív programja.
Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósulását egyaránt segítik nemzeti és uniós források is. Az unió Strukturális Alapjai közül az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részleg és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE) támogatja az operatív program megvalósulását.
Az AVOP a támogató alapok jellegének megfelelően elsősorban a mezőgazdasághoz, az élelmiszer-feldolgozáshoz és a vidéki térségek mezőgazdasághoz kapcsolódó fejlesztéseire irányul.
CBC
A (Cross-border cooperation - Határ menti együttműködés) projektek bátorítják a helyi és regionális demokrácia fejlesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, városi és regionális szolgáltatások, környezetvédelmi és energia-projektek megvalósítását. A konkrét projektek közül példaként kiemelhetőek a különböző környezetvédelmi, természetvédelmi, turisztikai, infrastrukturális beruházások és humán erőforrás fejlesztési programok. A CBC tehát az egyes országokon belül megvalósuló területfejlesztési programokhoz hasonló komplex együttműködés.
II. Európa Terv
A jelenleg is készülő terv az ország középtávú (2007-2015), átfogó stratégiai terve lesz, vagyis minden hazai fejlesztési elképzelést egy koherens dokumentumba foglal.
FKTB (Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)
A Bizottság feladatai:
- A fejlesztéspolitika kialakítása.
- A strukturális tervezés összehangolása.
- A fejlesztési támogatási rendszer - a Strukturális és Kohéziós Alap céljaival harmonizáló - átalakítása és működtetése.
- Az Átfogó Fejlesztési Terv, a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésének és a horizontális, ágazati és regionális strukturális tervezésnek a koordinálása és végrehajtásának folyamatos ellenőrzése.
GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív program) célja a gazdaság növekedési bázisának ágazatok, szektorok és régiók szerinti kiszélesítése, a gazdaság magas, az EU átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a termelékenység növelése.
Kiemelt területek
- Befektetés-ösztönzés
- Kis- és középvállalatok fejlesztése
- Turizmusfejlesztés
- Kutatásfejlesztés, innováció
- Információs társadalom és gazdaságfejlesztés
HEFOP (Humánerőforrás Operatív program) növelni kívánja a foglalkoztatási szintet, a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő versenyképességét, és biztosítja a társadalom összetartozás-érzését.
Kiemelt területek
- Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása
- Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
- Oktatás, képzés támogatása
- Az alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése
- A humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés
INTERREG Program
határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése.
ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat támogatja. A 2000-től beindított ISPA támogatási programnak két fő célkitűzése van:
- Az EU Strukturális Alapjainak a fogadására való felkészítés
- Az infrastruktúra és a környezetvédelem területén mutatkozó problémák megoldása
KIOP (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program) a Nemzeti Fejlesztési Terv első három átfogó célját: az egészséges, innovatív, képzett és szolidáris társadalom kialakulását, a gazdasági versenyképesség növelését és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja.
Kiemelt területek
- A környezetvédelem fejlesztése
- Az egészségügyi infrastruktúra-fejlesztés
- A közlekedési infrastruktúra fejlesztése
NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv)
Egy olyan egységes koncepció, amely Magyarország számára megnyíló Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Magyarország és az újonnan csatlakozott országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. Az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállal a magyarországi támogatások folyósítására.
Az NFT célja a kiegyensúlyozott fejlődés, az egészséges és képzett társadalom, a gazdaság versenyképességének a növelése. E célok megvalósítását öt operatív program segíti: 1. Humánerőforrás fejlesztése Operatív Program (HEOP), 2. Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program (GVOP), 3. Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 4. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), 5. Regionális Operatív Program (ROP) Az NFT-t a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja.
PEA (Európa Pályázat Előkészítő Alap)
Az Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, amelyek megvalósítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásának elnyerése esetén a 2004-2006 közötti időszakban megkezdődhet.
A PEA nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projekt ötletek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, adminisztratív, valamint szervezést, stb. segítséget, melynek eredményeként a kiválasztott projekt ötletekből az EU-csatlakozás után akár azonnal beadható, tökéletesen előkészített, kész pályázatok születhetnek.
PGF (Project Generation Facility) ---> ld. PEA
PHARE (Poland Hungary Aid for the Reconstruction of the Economy)
A Phare Program olyan pénzügyi eszköz, amelyet az átalakulóban lévő közép-európai országok számára dolgoztak ki. A program 1989-ben jött létre, Lengyelországban és Magyarországon indult, azonban gyorsan bővült mind a résztvevő országokat, mind a költségvetést illetően. 1996. végén a program keretében lekötött vissza nem térítendő segély teljes összeg 6,6369 milliárd ECU-t tett ki. A Phare figyelemre méltó rugalmasságot mutatott a partner országok szükségleteire való reagálásban. Jóllehet a közép-európai országok közös öröksége a fél évszázados politikai és gazdasági központosítás, az átalakulás kiinduló pontja országonként eltéréseket mutatott, amit különböző jellegű és ütemezésű reformigények jellemeztek. A szükségletekhez igazodó és a politikai döntést igénylő Phare alkalmazkodott az egyes országokra jellemző reformok változó üteméhez és súlypontjaihoz, igazodott azok változó gazdasági és szociális igényeihez az átalakulás folyamatában. Kezdetben az intézményi reform kritikai segítését és támogatását hangsúlyozta, később, az átalakulás előrehaladtával azonban a piacgazdaság megteremtésének jogi és szabályozói intézkedéseit helyezte előtérbe, illetve a fejlődés és a befektetések előmozdítását szorgalmazta. Egyetlen más, akár multilaterális, akár kétoldalú, hivatal sem reagált olyan hatékonyan, mint a Phare a rendkívül széles skálán mozgó, segély formájában biztosított technikai segítségnek köszönhetően. Az 1994. decemberi esseni Európai Tanács ülés fordulópontot jelentett a Phare számára, hiszen megerősítette a közép-európai államok tagságának perspektíváját és elfogadta a csatlakozás előkészítésének stratégiáját, és ehhez a Phare-t határozta meg legfontosabb pénzügyi eszközként. Ebben az értelemben Essen megnövelte a Phare befektetési spektrumát azáltal, hogy a 1993. júniusában a Koppenhágai Tanács által létrehozott fontosabb infrastruktúra projektek társfinanszírozásának maximális mértékét 15 %-ról 25 %-ra emelte. Ezen túlmenően Essen több éves keretet biztosított a Phare számára, amely a több évet átfogó, a közép-európai országokkal megállapodott indikatív programokhoz vezetett, amelyek meghatározzák a Phare támogatás prioritásait az 1999-ig szóló indikatív költségvetési csomagtervekkel. 1997. márciusában a Bizottság új irányvonalakat dolgozott ki a Phare Program számára, amely tovább építette az esseni csatlakozás előtti stratégiát azáltal, hogy a Phare-t elsődlegesen a csatlakozást támogató segélyre összpontosítja, nevezetesen az intézmények létrehozására és a "vívmányokba" történő befektetésre.
PKD (Programkiegészítő Dokumentum)
Az a dokumentum, amely tartalmazza az egyes operatív programok megvalósításának részleteit – beleértve a pályázati rendszereket, a támogatható projektekkel szemben támasztott követelményeket, a projekt kiválasztási kritériumokat, valamint a program megvalósításának elvárt eredményeit. Minden Operatív Programhoz egy Programkiegészítő Dokumentum készül.
RAT (Regionális Akciótervek)
Olyan, az egyes régiók által kidolgozott elképzelések, melyek a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve meghatározzák a térség fejlődési szempontjából fontos projektek körét.
RIS (Regionális Innovációs Stratégia)
Kidolgozásának célja: a régió K+F tevékenységében érdekelt valamennyi szereplő közös gondolkodását, fellépését, és együttműködését kialakítani a régió versenyképességének és jólétének növekedése érdekében.
Ennek keretén belül:
- innovációs teljesítőképesség fokozása stratégiájának felállítása
- fejlesztési módszerek és intézményi formák felkutatása, felépítése
- innovációt támogató pénzügyi források, eszközök feltárása
RIÜ (Regionális Innovációs Ügynökségek)
A régiók innovációban érintett szereplői által a regionális innovációs folyamatok összehangolására, a technológiai innovációs hálózatok szervezésére, valamint innovációs szolgáltatások nyújtására és ezek rendszerbe történő integrálására létrehozott szervezetek.
ROP (Regionális Operatív Program)
A Regionális Operatív Program (ROP) célja az Európai Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók helyzetének javítása. Ezen belül a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatásával és infrastrukturális fejlesztésekkel, térség- és településfejlesztés, a régiókban élők munkaesélyeinek, tudásának, képzettségének növelése, a régiók tudatos környezetgazdálkodásának fejlesztése.
TEN (Trans-European Networks)-à Transzeurópai Hálózatok
Az infrastruktúra három nagy területén – közlekedés, távközlés, energia – az Európai Unióban található hálózatok fejlesztési programját jelenti. A közlekedési TEN a nemzeti hálózatok egységes, rendszer- és közösségi szemléletű kialakítását jelenti a különböző szállítási módok közötti optimális munkamegosztás és a különböző nemzeti hálózatok közötti átjárhatóságot biztosító műszaki harmonizáció figyelembevételével.
A közösségi infrastruktúrapolitika fejlődésének eredményeként a Maastrichti Szerződésben külön figyelmet szenteltek a Transzeurópai Hálózatok kérdésének: a Közösség elősegíti a nemzeti hálózatok összekötését és a rendszerhez történő csatlakozást, támogatja a periferikus területek bekapcsolódását az Unió vérkeringésébe.
A Tanács és a Parlament 1996-ban fogadta el a közlekedési TEN terveit, amelyek célként tűzik ki egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúrahálózat létesítését az EU területén 2010-ig. A jogszabály felsorolja az 1994-es esseni csúcson elfogadott 14 kiemelt projektet, amelyek összköltsége 111 milliárd euró. A teljes közlekedési TEN becsült költsége 400 Mrd euró, ebből a 2000-ig megvalósítandó legsürgetőbb feladatoké 220 Mrd euró volt.
TERET (Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsa)
Ezt a szervezetet a magyar régiók az együttműködés elmélyítése és a regionalizmus erősítése érdekében hozták létre. Az alakuló ülésre a Regionális Fejlesztési Tanácsok elnökeinek részvételével 2001. január 18-án Budapesten került sor.
A megalakult TERET a hét magyar területfejlesztési régió együttműködésének konzultatív fóruma – az ország hosszú távú fejlesztéspolitikai feladataiban vállalt egyre növekvő szerepük támogatása dekében.
TRFC (Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat)
Ezt a decentralizált pályázati programot a Regionális Fejlesztési Tanácsok a Kormány 90/2004. (IV.25.) rendelete alapján hirdették meg.
A pályázat célja a hátrányos helyzetű területek, települések felzárkózásának az elősegítése. A TRFC keretében nyolc pályázati jogcímre volt lehetőség pályázni, úgymint munkahely-teremtésre (A jogcím), illetve munkahely-megtartásra (B jogcím). Vállalkozóvá válást segítő beruházások érdekében ipari park, inkubátor házak létesítésére és szolgáltatás fejlesztésre (C jogcím). A pályázat támogatást nyújtott az innováció térbeli terjedését szolgáló fejlesztések esetében kutatóhelyek és innovációs központok korszerűsítésére, műszaki fejlesztésére (D jogcím). A hátrányos térségek felzárkóztatását humán infrastruktúra fejlesztési beruházások tárgyi feltételeinek (egészségügy, oktatás, szociális és kulturális ellátás) javításával és létrehozásával kívánta elősegíteni (Ea ,Eb jogcím). Önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit szervezetek pályázatot nyújthattak be gazdaság fejlesztésével összefüggő, nem kommunális kistérségi jelentőségű termelő infrastrukturális fejlesztésekre (F jogcím), ingatlan kulturális örökség védelmével összefüggő fejlesztésekre (G jogcím), valamint közmunkaprogramhoz kapcsolódó fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre (H jogcím).
Vissza |
|
|
|
 |
|
 |
|
|
|
